A klíma felépítése és működése

A légkondícinálók működési elvüket tekintve a hűtőszekrényekre hasonlítanak.

Egy meleg térből hőt vonunk el, és ezt a hőt, a még melegebb környezetnek adjuk le. Plusz energia befektetése nélkül ez a folyamat a termodinamika II. főtétele szerint nem mehet végbe. Ezért a hűtést végző gázt kompresszorral összenyomjuk, ezáltal megnő a nyomása és egyben a hőmérséklete is. A gáz relatív magas hőmérséklete a szabadban lecsökken a környezet hőmérsékletére, majd ezután egy elpárologtatóba vezetjük, ahol a kiterjed és hirtelen lehűl. Ez a lehűlt gáz hűti a tényleges hűtést végző hőszállító közeget (az egyszerűség kedvéért vizet).

split klíma kültéri és beltéri egysége között, nyomásálló csövekben ez a víz kering. A hűtendő helyiségben a hideg víz hőt vesz fel, melyet elszállít az épületen kívülre.

mobil klímák esetében, mint azt már említettük, az összes részegység egy helyen van, ezért biztosítani kell a meleg levegő elvezetését. Ezt legegyszerűbben a résnyire nyitott ablakon keresztül tehetjük meg, illetve a legszerencsésebb, ha a helyiség rendelkezik direkt erre a célra kialakított szellőzőnyílással.

Az inverteres oldalfali berendezések igen csendes beltéri egysége lehetővé teszi alkalmazásukat olyan alkalmazási területeken is, ahol különösen alacsony zajszintű üzemelésre van szükség - mint például lakások, irodák. 

Az inverteres klíma előnyei

  • alacsonyabb fogyasztás
    Az inverteres készülékek átlagos fogyasztása 30-40% is kevesebb lehet, mint a hagyományos készülékeké.

    Miből is adódik ez? Tévedés azt hinni, hogy az inverteres készülékekbe "high-tech-esebb" gépészetet (motort, illetve kompresszort) építenek, mint egy jó minőségű normál berendezésbe. Az úgynevezett névleges teljesítményen - ez az, amit a klíma alapismertetőjén olvashat, pl. 2,5 vagy 3,5 kW - nincs jelentős eltérés a normál és az inverteres berendezés hatásfoka között.

    Egy jól méretezett, a helyiség méretéhez és tájolásához illeszkedő berendezés működési óráiban minimális az az időszak, amikor valóban a teljes teljesítményére szüksége van, maximum az üzemórák 10-20%-a. A hagyományos berendezések ezt úgy oldják meg, hogy ki- és bekapcsolják a hűtést biztosító motort, a kompresszort. Ha mondjuk a maximális hűtési teljesítmény 50%-ára van szükség, akkor egy üzemórán belül 30 percet megy (100%-on), illetve 30 percet áll a kompresszor. Az inverteres berendezés ilyenkor 60 percet megy 50%-os teljesítménnyel. Ugyanis 50%-os teljesítménynél a készülék hatásfoka SOKKAL JOBB, mint 100%-nál. Egy inverteres készülék akár a befektetett energia ötszörösét is leadhatja részterhelésen!

  • Csendes indulás és leállás
    Hagyományos klímáknál probléma az induló és megálló motor (kompresszor) zaja. Ez főleg nagyobb, 10 kW feletti készülékek esetében jelenthet gondot ott, ahol egyébként a kültéri egység zajterhelésére nagyon vigyázni kell. Egyes ki-bekapcsolós gépek kompresszorai ugyanis igen zajosan tudnak elindulni - és megállni is.
    Az inverteres berendezések esetében mind az indulás, mind a megállás fokozatosan történik, néhány másodperc (10-15) alatt fut fel a teljesítmény maximumra, és ugyanígy áll le a készülék.

  • Csendes üzemmód
    Hagyományos klímaberendezéseknél az eddigi legalacsonyabb zajszintet a Daikin utolsó hagyományos modelljénél találtam, ami 26 dB(A) volt. Mindez igen jól optimalizált légáramlási tényezőkel. A jelenleg kapható hagyományos üzemmódú készülékek legjobbjai 30 dB(A) körül produkálnak, egy-két esetben találkoztam 29 dB(A) értékkel.
    De létezik már inverter-technológiánk! Amennyiben a kültéri egység teljesítményét hozzá tudjuk igazítani a beltérin átmozgatott levegő mennyiségéhez, megoldottuk a problémát. Hogy ezzel nem tudjuk kihasználni a kültéri maximális teljesítményét? A legalacsonyabb zajszintnél valóban nem. De hát mikor is van szükség a legcsöndesebb üzemmódra? Többnyire éjszaka.

  • Szabályozható befújt hőmérséklet
    Egyik nagy hátrányuk a hagyományos split klímáknak, hogy a készülékből kilépő hőmérséklet nehezen szabályozható. (Éppen ezért kis klímák esetében többnyire nem is szabályozzák.)
    Ezeknél a klímáknál a beltéri egység belsejében kb. 0 C-os hűtőközeg áramlik, amely az áthaladó levegőt 8-11 C-ra hűti le. Ez pedig elég hideg. Ha közvetlenül és tartósan éri az embert, az egyrészt kellemetlen, másrészt egészségtelen is lehet. A hagyományos berendezések esetében az egyetlen lehetőség a megfelelő elhelyezés megválasztása, amikor is a klímaberendezést igyekszünk úgy elhelyezni, hogy a lehető legtávolabb legyen attól a ponttól, ahol először ember közelébe ér a kifújt levegő. (Minél magasabbra, minél távolabb pl. ülőhelytől, fekhelytől.)
    Így lehetőség van arra, hogy ez a nagyon hideg keveredjen a helyiség melegebb levegőjével, és a tartózkodási területen már elfogadható hőmérsékletű legyen. Méterenként kb. 2-3 0C hőmérsékletemelkedéssel számolhatunk. Az inverteres berendezések esetében - mint azt már olvasónk álmában is tudja - a teljesítmény szabályozható. A beltéri egységben áramló hűtőközeg itt is 0 0C hőmérsékletű lesz. De tudjuk szabályozni a mennyiségét!
    Példa: ha a szoba 25 0C-os, és a maximális teljesítménynél a klíma 10 0C hőmérsékletre hűti le a levegőt, akkor a teljesítmény 50%-ra történő csökkentésével - amellyel a hűtőközeg-áram is 50%-ra csökken - a befújt levegő hőmérséklete kb. 17-18 0C lesz. Egy újabb jó pont!

Várjuk jelentkezését!

Vegye fel velünk a kapcsolatot a 06 30 44 55 111-es telefonszámon, info@klima-online.hu e-mailen, vagy az ajánlatkérő űrlap kitöltésével. Átbeszéljük klímájával szemben támasztott igényeit és kéréseit – mindenfajta megrendelési kötelezettség nélkül.